Bulgakov, Mihail
Színházi regény. Molière úr élete
(Tyeatralnij roman. Zsizny goszponyina Moljera)
Fordította: Karig Sára, Szőllősy Klára
Oldal: 456
Formátum: 122x200
Kötés: kötve, védővel
Ára: 2900 Ft
ISBN 978 963 07 8453 5




Bulgakov 1932-ben, a Híres emberek élete sorozat számára írta meg Molière életrajzát, miután már színdarabot is írt a számára oly kedves francia mesterről Képmutatók cselszövése címen (melynek bemutatását egyre halogatta a Művész Színház). A könyv végül is nem egyszerű ismeretterjesztő életrajz lett, hanem – a stilizációs technikájának és az elbeszélő sajátos nézőpontjának köszönhetően – ízig-vérig modern regény. Az elbeszélő rácsodálkozik a XVI-XVII. század mesebeli Párizsára – ahol a művész, noha gyakran komoly engedményekre kényszerül a hatalommal szemben, élvezi a király pártfogását, sőt személyes gondoskodását és szeretetét –, ugyanakkor sok mindenben saját korának jellemzőit fedezi fel. Nyilván e rejtett – ám nagyon is szembeszökő – párhuzamok miatt a Molière-életrajzot a kiadó nem fogadta el, s csak 1962-ben jelenhetett meg, akkor is jelentős rövidítésekkel és torzításokkal. Ezt a rövidített változatot többször kiadták a Szovjetunióban, és több nyelvre, így magyarra is lefordították. A jelen kiadásban az eredeti szöveget közöljük, kipótoltuk Karig Sára kiváló fordítását az 1989-ben, Kijevben először publikált teljes szöveg alapján. A kimaradt részek főként elbeszélői kommentárok a hatalom és a művész viszonyáról, valamint Molière és Madeleine Béjart szerelmi életének intimitásai.

A Színházi regény írásához 1936 novemberében fog hozzá Bulgakov, s részben a Molière-ről szóló darabjának, a Képmutatók cselszövésé-nek viszontagságos sorsát örökíti meg. Az író regénybeli alteregója, Makszudov a Hajózási Híradó „szerény munkatársa”, aki „egyetlenegyszer próbálkozott csak a szépirodalom területén, akkor is sikertelenül – regénye nem jelent meg nyomtatásban”. Majd valami csoda folytán ajánlatot kap a Független Színháztól, hogy regényéből színdarabot írjon. Fekete hó című darabjának bemutatása egyre késik ugyan, de Makszudovot teljesen elvarázsolja a színház fantasztikus világa. „Emésztő szerelem támadt bennem a Független Színház iránt, oda voltam szegezve hozzá, mint a giliszta a horogra, minden áldott este végignéztem az előadást...” – e soroknál szakad meg a regény, amely részben azért maradt befejezetlen, mert 1937-ben Bulgakov már lázasan dolgozott A Mester és Margaritá-n.

A Színházi regény, mely végül is csak 1965-ben jelent meg először, fergeteges komédia a harmincas évek Moszkvájának művészvilágáról, s befejezetlensége még fokozza is a hatását, ahogy a színház csodáját a hatalom és a művészet konfliktusának fénytörésében láthatjuk.

Szerkesztette és az utószót írta Szőke Katalin.