Aron, Raymond
Az elkötelezett szemlélő. Beszélgetések Jean-Louis Missikával és Dominique Woltonnal
(Le Spectateur engagé. Entretiens avec Jean-Louis Missika et Dominique Wolton)
Természet- és Társadalomtudományi
Fordította: Ferch Magda
Oldal: 440
Formátum: 124x183
Kötés: kötve
Ára: 3200 Ft
ISBN 963 07 7536 0




Raymond Aron (1905–1983) a huszadik század egyik legjelentősebb politikai filozófusa és szociológusa volt. Könyvei, tanulmányai és nem utolsósorban nevezetes vezércikkei, kommentárjai a Le Figaró-ban és a L’Express-ben nevét Franciaország határain túl is ismertté tették: számos világhírű egyetem vendégtanára, díszdoktora volt; Kissinger a „tanítómesteré”-nek nevezte.

Aron hűvösnek, „fagyosnak” mondott stílusa mögött szenvedélyes érdeklődés , a szemlélő, az elemző elkötelezett intellektuális passziója munkál: a megértés és az analízis igénye szemben a II. világháború utáni, főleg baloldali értelmiség messianizmusával. A valóság és a valóságból adódó cselekvési lehetőségek feltárása érdekelte a filozófiában és a politikában egyaránt. Számára a liberalizmus nem elvont elveken alapult. A modern társadalmak elemzésével próbálta igazolni a politikai és szellemi szabadelvűséget.

Ez az antikonformista entellektüel, akit a hidegháború beköszönte óta jobboldaliként könyveltek el bizonyos értelemben, minden kiátkozás ellenére hű maradt önmagához: távolságot tartott mindenféle hatalomtól, még attól is, amellyel egyetértett.

Ez a könyv arra a háromrészes, 1980-ban készült televíziós beszélgetéssorozatra épült, amely Aron és két, akkor a harmincas évei elején járó fiatal ember, egy közgazdász (Jean-Louis Missika) és egy szociológus (Dominique Wolton) között zajlott le a kamerák előtt. (A beszélgetéseket az Antenne 2 csatorna tűzte műsorára.) Két nemzedék szembesült egymással: a kérdezők kíméletlenül faggatták, provokálták Aront, mert 1968-as szereplőként, kiábrándult, kijózanodott marxistaként őszintén meg akarták ismerni egy magatartás indítékait, titkát.

Az elkötelezett szemlélő rendkívül izgalmas olvasmány: bevezetés Raymond Aron gondolkodásának világába, s egyben a XX. századról való töprengés analitikus módszereibe.

A könyv eredeti megjelenése óta majd negyedszázad telt el. Több dolog másként alakult, mint ahogy 1980-ban Aron sejtette.

A lényeg viszont nem változott: az az aroni meggyőződés, hogy a demokrácia fennmaradásának feltétele a citoyen-erkölcs: az a szabadságtudat és -gyakorlás, amelyben a társadalom és a nemzet iránti felelősség egymást feltételezi.