AZ ASSZONYOKKAL MINDEN MEGESHET

Kattintson ide a könyv adatainak megtekintéséhez!

Rút Lichnerová: Anna Regina

Szinte alig ismerjük azt a világot, melyről Rút Lichnerová ír. A Mária Terézia korabeli, a török sebek után felépülő, lassan Európa felé araszoló Magyarországot, miközben arrafelé már a felvilágosodás és a francia forradalom eszméi érlelődnek. A vegyes ajkú Felvidéken, ahol a cselekmény játszódik, a kamarilla az úr, a gyakorlatban jól működik az „oszd meg és uralkodj” elv, besúgók és vazallusok szolgálják. Közben lassan tért hódít a tudományosság, fejlődik a technika. A bányavárosok, közöttük a kontinens ezüst- és aranybányászatának egyik központja, Selmecbánya fénykorát éli. Megjelennek a gőzgépek, épülő gátak tartják kordában a tavasszal megvaduló folyókat. S itt él Mikoviny Sámuel, a nagy geodéta, aki az osztrák császár – és magyar király – felkérésére feltérképezi a birodalom magyar lakta területeit. S a Felvidéken él és alkot a nagy polihisztor és vetélytárs, az őt kihasználó, s asszonyára gyűlölettel vegyes áhítattal szemet vető Bél Mátyás is.
Sokáig azt hittük, a vérbő testiség és a belőle fakadó élvezetes élet elsősorban a mediterrán népek sajátja. A zordabb vidékről származók az előítéletek szerint tartózkodóbbak, szemérmesebbek, inkább palástolják szenvedélyeiket, s azok kielégítését. Nos, ez a remek könyv szétrombolja ezt a tévhitet. Ha elolvassuk a szlovák írónő, Rút Lichnerová történelmi regényét, amellett, hogy pompásan szórakozunk és élvezetesen okulunk, az ellenkezőjéről győződhetünk meg. Északi szomszédjaink legalább annyira szerették akkoriban a testi örömöket, a másik nem kínálta gyönyörűségeket, mint délvidéki társaik. Sőt lehet, hogy a hűvösebb klíma teszi, de ha üzemi hőmérsékletre hevítették szervezetüket, még többre is képesek voltak. A férfiak nem voltak rest mezei munkáról hazatérő asszonyaikat a szekérről lekapván azon melegében magukévá tenni, akár a templom előtti téren is. Az ifjú legények bátran vezették be a zsenge szüzeket a szerelem titokzatos mesterségébe, akár a szülők elől elbújva, kihalt és rejtélyes épületekben. Uramisten, bizony előfordult az is, hogy egy szépasszony lovaglás közben eszméletét vesztette, s amikor magához tért, maga sem tudta, mi történt vele.
Ily bevezető után sejthetjük, hogy gonoszság vagy testének nem tetsző dolog nem eshetett meg a derék családanyával…
S ezek az érzékeket csiklandó és izgalmas dolgok bizony mind itt történtek, ebben az egykor virágzó felvidéki városban, a magyar bányászat szülőföldjén, ahol igazán izgalmas volt az élet a XVIII. században. Bécs amolyan kincsesbányának tartotta a vidéket, ide telepített biztosa, helytartója révén próbált minden hasznot kizsarolni a kitermelt kincsből, de nem maradtak el mögötte a helybéli ügyeskedők sem. Kusza világ, kusza kapcsolatokkal, ravaszkodással, harccal fűszerezve. A csetepatékból a maguk módján az asszonyok is kivették a részüket. Boldogságuk érdekében ők sem vetették meg az intrikát. Akkor jó a férj, ha gazdag, és gyorsan rájuk hagyja a vagyont. Na és a szerelem? Azt keresni kell, amíg bírod. S ha megtaláltad, akkor meg élvezni.
Mikoviny Sámuel gyermekkora nem volt egyszerű. Anyját korán elvesztette, nővére nevelte, talán ezért is veszi magához az árvíz miatt öngyilkos bodaki bíró árván maradt fiát. Soha sincs otthon, járja a nagy birodalmat, tudását és műszaki tehetségét remekül kamatoztatja. Távollétének megvan az eredménye, sorra örömteli, bélelt küldemények érkeznek a családi tűzhely melegét őrző asszonyához, Anna Reginához. Voltaképp ő a regény igazi hőse, szinte mindent az ő szemével láttat az írónő. Izgalmas felfedezés, hogyan boldogul egy sorsát maga irányító, közben nőiségét is megőrizni és megélni képes asszony ezen a terepen. Miközben gyűlik a pénz a ládafiában. De vajon elég-e ez egy asszonynak?
Anna Regina titokzatos teremtés. Korábbi férje, Ernest Theophil Thulmann két hónap házastársi együttlét után költözött át a túlvilágra. A boldogságát kereső és a birodalom által kegyelt, a megbecsült és hivatásában megszállott férje révén tehetős polgárasszony hétszámra egyedül ül otthon, neveli sorban megszülető gyermekeit. Anna Regina igazi szerelmet, házasságot akart, lelki társat, s mert okos nő – ezt nehezen éri el.
Körötte pedig pezseg az élet. Igazi boszorkánykonyha, mert a vidék nemcsak gazdagságot ad, de nyomorékká is tesz, testileg, lelkileg. A császári biztos az úr, de közben mindenki a saját zsebére is dolgozik. Faggyút lopnak a tárnasegédek. Vígan éli életét az intrikusok intrikusa, Tolkos. Ő csábította a városba az addig nem sok boldogságot megélt Anna Reginát. Tolkos közben spicli is, vadul írja jelentéseit a férjről Bécsbe. S ott vannak az igaz szerelemre vágyó, reménykedő asszonyok. Közöttük Anna Regina szobalánya, Amarysa, aki rosszul választott, s első, impotens férjétől csak öngyilkossági kísérlettel szabadul meg, nyomorék ujja bánja tettét. A többi, újabb férjek, szeretők elparentálása már ment magától. A boldogtalan feleségek sodrófával küldik sírba részeges urukat.
Vajon megtalálja-e ebben a közegben Regina a boldogságát? Segíti vagy gátolja ebben vallásos hite, női ösztöne, a vonzalom az általa becsült, de érzelmileg közönyös Sámuel iránt? Hogyan oldja meg érzelmi életét? S közben mi minden történik még! Gyermeke, Károlyka átéli az első, heves szerelmet az ilyen ügyekben járatlan Erzsikével. S megjelenik a tanácsadó társ, Vindin Judit, Anna Regina testvére, hogy felnyissa húga szemét, rendezze Anna életét.
Szókimondó, pajzánsággal fűszeres stílus, pergő tempójú, szórakoztató és tanító történelmi regény. Ugyan, ki ne szeretné?

(Lévai Katalin, Könyvjelző, 2012. április)

Rút Lichnerová szlovák író, művészettörténész Martinban (Turócszentmárton) született, Dolny Kubinban (Alsókubin) végezte középiskolai tanulmányait, majd Pozsonyban a Comenius egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Évekig a Selmecbányai Bányamúzeum munkatársa volt, ahol az UNESCO kulturális örökségeként bejegyzett gyűjtemények megőrzésével és bemutatásával foglalkozott. A Kollár Galéria igazgatójaként Szlovákiában és külföldön több mint száz képzőművészeti kiállítást rendezett. Hazájában regényeivel, elbeszéléseivel, novelláival, rádiójátékaival, esszéivel vívott ki magának elismerést. Munkásságát több díjjal jutalmazták. Anna Regina című regényét 2007-ben jelölték az év legjobb szlovák prózai műve díjra. Az írónő Selmecbányán él, ez az első magyarul megjelenő műve.