Kritikák
 
Újdonság
előkészületben
megjelent
prospektus
sorozataink
események
gy.i.k.
hírlevél
Christie-szavazás
rólunk
impresszum

OTT SZÜLETETT, AHOL LEHETETT PIÁLNI

Kattintson ide a könyv adatainak megtekintéséhez!

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

F. Scott Fitzgerald nagy amerikai regényét mától játsszák a magyar mozik. A nagy Gatsby   a dzsesszkorzsak Amerikájának egy különc milliomosát mutatja be, illetve azt, ahogy az amerikai álom, a tündérmese tökéletes megvalósítása során éppen az sorvad el, ami értelmet ad:  A nagy Gatsby  csillogó díszletek között játszódó zseniális regény a meghasadásról, a kiüresedésről. Íme tíz dolog, amit érdemes tudni a könyvről és Fitzgeraldról.

1.   Az 1925 áprilisában, a Scribner kiadónál megjelent kisregény F. Scott Fitzgerald legegységesebb, legszigorúbb szerkesztésű regénye. Az első évben mindössze 20 ezer példányban kelt el és vegyes fogadtatásban részesült. Fitzgerald abban a tudatban halt meg 1940-ben, hogy élete sikertelen volt, műveit el fogják felejteni. Halála után egyre többen osztották a véleményt, miszerint   A nagy Gatsby   a Nagy Amerikai Regény.

2.  Fitzgerald 1919-ben, az   Édentől messze   megjelenése előtt egy évvel ismerte meg és jegyezte el Zelda Sayre-t, egy bíró lányát, aki hamarosan felbontotta az eljegyzést, mivel anyagilag nem látta biztosítottnak a jövőjüket. Fitzgerald a következő évben megjelent regényének honoráriumaiból azonban új – anyagi – erőre kapott, és még abban az évben megtartották az esküvőt New Yorkban, ahol le is telepedtek. 1921-ben kislányuk született, a 25 éves Fitzgerald belekezdett második,   Szépek és átkozottak   című regényébe, amely 1922-ben jelent meg. 

3.   Eredetileg   A vörös, a fehér és kék alatt lett   volna a regény címe, de lehetőségként szóba jött többek között a  Gatsby, a Milliomosok, a   Trimalchio  és az Úton West Egg felé is. Végül szerkesztője javaslatára választotta A nagy Gatsby címet.

4.   Fitzgerald alkoholista volt, a regény megírásakor alkoholtilalom volt érvényben az Egyesült Államokban. Ő ezt a feszültséget illegális úton, illetve külföldi tartózkodással próbálta feloldani.

5.   Az 1922 nyarán játszódó regénynek csak az első fejezetét írta New Yorkban, a többi részét a francia Riviérán, majd 1923–24 telén Rómában javította. Ezeken a helyeken nem volt érvényben alkoholtilalom.

6.   Hunter S. Thompson, a Félelem és reszketés las Vegasban szerzője kezdő íróként újragépelte A nagy Gatsbyt és Hemingwaytől a Búcsú a fegyverektőlt, csak azért, hogy ráérezzen az általa olyannyira tisztelt írók prózájának stílusára és ritmusára, és megfejtse a titkot: hogyan írnak a legnagyobbak.

7.   A nagy Gatsby  szerzőjének köszönhetjük a "dzsesszkorszak"-ot. Az 1919-től a gazdasági világválság kirobbanásáig, 1929-ig terjedő évtizedet ugyanis Fitzgerald nevezte el annak. Ekkor vált divatossá a dzsessz zene és tánc Amerikában, Nagy-Britanniában és Franciaországban. Kiábrándultság, alkoholmámor, szabadosság, ezek voltak a kor kulcsszavai, amelyben mintha minden a dekadenciáról szólt volna, a zenében Duke Ellington, a képzőművészetben Pablo Picasso volt az ász.

8.   Fitzgeraldot elsősorban a regényeiről ismerjük, de azért, hogy eltartsa magát és a családját, több mint 160 novellát publikált magazinokban és folyóiratokban. Mint gyakorló alkoholista, büszke volt arra, hogy mindegyik történetét józanul írta.

9.   Az eredeti első kiadás borítóját  Francis Cugat (1893–1981) tervezte, aki később hollywoodi filmek grafikai konzulenseként dolgozott, mint például a John Ford rendezte Nyugodt férfi-ban (1952), amelynek John Wayne volt a főszereplője. Fitzgeraldnak annyira tetszett a címlap, hogy annak ismeretében újraírta a regény bizonyos részeit, nagyobb nyomatékot adva Dr. TJ Eckleburg optikus óriásplakátjának: „[…] egyszerre csak meredt tekintettel néz ránk Doctor T. J. Eckleburg szeme, kéken és óriásan, egy yard átmérőjű retinával. A két szem nem arcból, hanem nemlétező orron ülő, óriás sárga szemüvegkeretből tekint le ránk.” (Máthé Elek fordítása)

10.   A regény szerkesztője Maxwell Perkins (1887–1947) volt, aki az Édentől messze (1920) című regényét is gondozta. Ő szerkesztette többek között Hemmingway  Fiesta, a nap is felkel és a Búcsú a fegyverektől című regényeit is.

(Pallag Zoltán, kötve-fűzve, 2013. 05. 16.)

Vissza