Lugovszkaja, Nyina
„Élni akarok”. Egy szovjet iskolás lány naplója 1932–1937
(Ja hocsu zsity. Dnyevnyik szovjetszkoj skolnyici - 1932-1937)
Fordította: Sarnyai Csaba
Oldal: 548
Formátum: 122x200
Kötés: kötve, védővel
Ára: 3500 Ft
ISBN 978 963 07 8511 2

Sajtóvisszhang:
A NÉP ELLENSÉGE




A tizennyolc éves moszkvai diáklányt, Nyina Lugovszkaját 1937-ben öt év kényszermunkára ítélték, melyet egy kolimai börtönlágerben kellett letöltenie. „Bűne” mindössze annyi volt, hogy apja egykor a szociálforradalmár (eszer) pártban tevékenykedett, majd a NEP idején sikeres magánvállalkozást, pékséget hozott létre, ahol több száz embernek adott munkát (s mindez elég volt hozzá, hogy száműzzék Moszkvából). Maga Nyina pedig 1932-től, tizenhárom éves korától kezdve naplót vezetett, amelyben kamaszkori vívódásai, iskolai kalandjai, első romantikus vonzódásai mellett leírta véleményét a bolsevik rendszerről is, amellyel szemben „iszonyatos haragot” érzett, mert elvette tőle az apját.

Nyinát „Sztálin elleni terrorista akció szándékával” vádolták, s ő mindent „bevallott”. „Azt terveztem, hogy a Kreml kapujában várok majd arra, hogy Sztálin kijöjjön, és akkor lelövöm” – olvasható a kihallgatási jegyzőkönyvben, s ennek alapján Lugovszkaját sokáig nem is rehabilitálták. Az ötvenes években, a hruscsovi „olvadás” idején senki sem kérdezte meg tőle, hogy milyen kínzásoknak volt kitéve a két hónapon át tartó vizsgálat alatt.

Nyina sorsa akár tipikusnak is mondható: egyike csupán a sztálini rendszer sok millió ártatlan áldozatának – a különlegessége csupán annyi, hogy az NKVD aktái között megőrződött a naplója: egy koraérett, depresszióra és önmarcangolásra hajlamos, igazi írói tehetséggel rendelkező lány titkos gondolatai, aki egy pillanatig sem hitt a propagandának: Sztálint gazembernek, a kommunistákat az orosz szabadság eltipróinak tartotta.

„Nyina Lugovszkaja – egy orosz Anne Frank – a véres történelem tanúja. Tizenéves kori naplójában a kislányos remények a politikai düh keserűségével keverednek. Nyina naplója hasonlít Anne Frankéhoz abban, ahogy a tipikus serdülőkori vívódásokat a tragikus politikai helyzet őszinte leírásával vegyíti. Mindketten a totalitárius rendszer borzalmáról írnak, amely szétszakítja a szerelemről és a függetlenségről szőtt kislányos álmokat.”

The Financial Times