A népszerű Szulejmán-tévésorozat folytatásában Köszem szultána!
Hürrem mellett Köszem is a legnagyobb hatalmú asszonyok közé tartozott az Oszmán Birodalomban, "a nők szultanátusának" nevezett, nagyjából százharminc évet felölelő időszakban, amikor a kiskorú vagy uralkodásra alkalmatlan szultán helyett anyjuk, a válide vagy feleségük, a hászeki gyakorolta a teljhatalmat. A Köszem szultána I. és II. kötetében e rendkívüli asszony életét ismerhetjük meg, valamint bepillanthatunk a Fényes Porta mindennapi működésébe és a Fenséges Hárem zárt falak övezte aranykalitkájába, ahol a világ legszebb lányai versengtek az uralkodó kegyeiért, a legvérmesebb intrikák születtek, és a legkönyörtelenebb gyilkosságokat tervelték ki.
A tizenöt éves, szépséges Afrónak megjósolják, hogy sorsa a tenger kezében van, és egyszer gazdag királynő lesz belőle. Amikor a tudomására jut, hogy nevelőapja negyven kecskéért és pár tehénért a szigeten élő gazdag birtokos Csigának csúfolt fiának ígérte feleségül, eldönti, hogy megszökik Alival, a janicsárral. Tengerre szállnak, de egy szörnyű viharban elsüllyed a hajójuk. Afro egy török hajón tér magához, amelynek jóságos kapitánya és felesége befogadják. Egy napon a szultáni palotában, III. Murád szultán halálos ágyánál véletlenül találkozik a tizennégy éves Ahmeddel, akiből Murád még aznap éjjel bekövetkezett halála miatt szultán lesz. A fiatalok azonnal egymásba szeretnek, és I. Ahmed ragaszkodik hozzá, hogy három nappal a trónra lépése után feleségül vegye Afrót, aki a háremben éles eszével kitűnik a többi nő közül, és a szultán ekkor kezdi Köszemnek, vagyis "a nyáj vezérének" nevezni.
Így kezdődik a szerteágazó, lebilincselő történet, amely egyúttal az oszmán történelem egyik legkegyetlenebb, legválságosabb időszakának krónikája.
Fordította: Csáki-Sipos Kata
Olvasson bele:
Részlet a könyvből
